Csaba Horváth‒Ottilia Sipos‒Zsuzsanna Eke: Misterele Orașului-Comoară (1.2)

Masca unui războinic veles pe fațada unei clădiri clujene.

(Textul de mai jos este traducerea în limba română a unei postări de limbă maghiară din 31 octombrie a. c.: https://cutt.ly/Gg1GLFu)

În Cluj-Napoca, pe strada Dorobanților (fostă Külső-Közép/Honvéd/Budai Nagy Antal) se află o clădire al cărei fațadă conține un element interesant. Deasupra celor trei ferestre se află câte o mască de bărbat, care înfățișează un luptător antic, anume un veles. În secolele III-II. î. Hr., veles (pluralul velites) era soldatul infanteriei ușoare din armata romană, care purta o coifură tipică, confecționată din blană de lup.

Fațada clădirii.
11. VII. 2020.

Fațada clădirii în 2016, înainte de restaurare.

Dacă, în trecere, ne-am opri în fața acestei case, fațada sa s-ar putea recrea în mintea noastră după cum urmează. Este o casă de tip înșiruită de un singur nivel, a cărei fațadă poate fi structurată pe trei axe verticale, fiecare constând dintr-o fereastră flancată de pilaștri. Începând de la nivelul de călcare, un soclu se desfășoară pe întreaga lungime a fațadei, deasupra căruia trei goluri de fereastră dreptunghiulare străpung grosimea peretelui. Lintourile acestora sunt decorate cu câte un mascaron. Sub fiecare dintre cele trei goluri se află câte un solbanc cu decor alcătuit din trei platbande.

11. VII. 2020.

Golurile de fereastră sunt încadrate în chenare din stuc sub forma unor ancadramente simple de fereastră, ca urmare acestea par a avea ambrazuri evazate. Dintre cele trei ferestre, cea din dreapta pare să-și fi păstrat tâmplăria de lemn originală, cu montant central, în timp ce fereastra de mijloc și cea dinspre stânga au fost în mod clar supuse unei renovări. Mulura continuă de deasupra golurilor de fereastră, decorată cu platbande simple, articulează fațada în direcție orizontală, fiind marcată în axa centrală de un fronton semicircular. Deasupra acesteia, un brâu se desfășoară pe întreaga lungime a fațadei casei de locuit. Fațada este încheiată într-o cornișă cu suprafața nedecorată, susținută de un șir de console aflate deasupra unei frize decorate cu denticuli. Clădirea are acoperiș simplu în două ape, elementele pentru susținearea jgheabului fiind realizate din fier forjat și decorate cu ornamente de frunze. Ritmarea fațadei se realizaeză nu doar cu ajutorul elementelor arhitectonice, aceasta se datorează și schemei cromatice întrebuințate – jocului elementelor decorative albe pe un fond galben intens.

11. VII. 2020.

11. VII. 2020.

Horváth Csaba: Móra Ferenc kincsesládája (1)

Móra Ferenc /1879‒1934/
Kép forrása:
Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov.

Móra Ferencet elsősorban regényíróként ismerjük, aki a magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalomban alkotott maradandót. Az irodalmi alkotások mellett Móra Ferenc több más területen is tevékenykedet, így régészkedett és régészeti ástásokon is részt vett, sőt városi múzeum- és könyvtárigazgató is volt. Erről írtam is a nyár folyamán egy bejegyzést, ami itt érhető el: https://cutt.ly/bgM31GO.

Erről a témáról az alábbi, a nyári bejegyzéshez képest kiegészített videóban lehet többet megtudni:

Horváth Csaba: A Kincses Város rejtelmei/ Misterele Orașului-Comoară (2): Urbex: Mi lett a Clujana gyár iparvágányával?/Ce s-a ales cu linia industrială a fabricii Clujana?

Egy volt vasúti kézi váltó és váltójelző maradványa.
Rămășițele unui schimbător de cale manual și a unui felinar de macaz.

(HU) Az alábbi videóban a Clujana (volt Renner/Dermata/Herbák János) bőrgyár hajdani iparvágányát járom be.

1900-ban egy bajor számazású bőrcserző, Johann Renner szászrégeni vállakozását áttelepítette Kolozsvárra. A vállalkozás az első világháború alatt virágozni kezdett és üzemi méreteket öltött, majd 1930-ban Dermata névre változott a megnevezése. Az üzem saját sportteleppel, könyvtárral és szolgálati lakásokkal rendelkezett, utóbbiak a régi Tímár utcában ma is láthatók. A bőrgyárat 1948-ban államosították, ekkor újból nevet változtatott, és felvette Herbák János nevét. Herbák a gyár munkása volt, és az 1940-es földrengéskor a doftana-i börtönben halt meg. 1965-ben a gyár újból át lett nevezve, ekkor kapta meg a Clujana nevet. Az 1989-es változások előtt a gyár foglalkoztatottjainak száma 8000 és 11000 között mozgott. Az üzem 1989 után hanyatlani kezdett, és 1999-ben bezárt. 2003‒2004-ben nyitotta újra kapuit.

(RO) În videoclipul de mai jos am explorat linia industrială de odinioară, care deservea fabrica de piele Clujana (fostă Renner/Dermata/János Herbák).

În 1900, un maistru tăbăcar de origine bavareză, Johann Renner și-a mutat întreprinderea din Reghin în Cluj. Întreprinderea s-a dezvoltat în timpul primului război mondial și s-a transformat într-o uzină, schimbându-și denumirea în Dermata în 1930. Uzina avea propriul complex sportiv, propria bibliotecă și propriile locuințe de serviciu, cele din urmă pot fi văzute și azi pe strada Tăbăcarilor. Fabrica de piele a fost naționalizată în 1948, schimbându-și din nou numele, de această dată în János Herbák, după un fost muncitor al fabricii, care a murit în penitenciarul din Doftana, în urma cutremurului din 1940. În 1965, fabrica este redenumită, primind numele Clujana. Înainte de 1989, fabrica a avut undeva între 8000 și 11000 de muncitori, însă, după 1989, uzina a intrat pe o pantă descendentă, fiind închisă în 1999. Și-a redeschis porțile în 2003-2004.

A Nemzeti Portrétár felhívása

 

Horváth Csaba‒Sipos Ottilia: A Kincses Város rejtelmei (1)

Veles harcos a homlokzaton.

Kolozsváron, a Dorobanților (volt Külső-Közép/volt Honvéd/volt Budai Nagy Antal) utcában egy érdekes homlokzati elemmel rendelkező ház lelhető fel. A háromablak felett egy-egy, egyforma, stilizált férfimaszk látható, mely egy ókori harcost, pontosabban egy veles-t ábrázol. A veles (többesszámban velites) a római hadsereg könnyűgyalogosa volt a Kr. e. III‒II. században, aki jellegzetes, nyúzott farkasbőrből készült fejdíszt viselt.

A ház homlokzata.
2020. VII. 11.

A homlokzat 2016-ban, a restaurálás előtt.

Az útmentén haladva, ha megállnánk e ház előtt a következőképpen alkothatnánk újra képzeletünkben homlokzatát. Egyszintes sorház, melyet három függőleges tengelyre tagolhatnánk, melyek egy-egy, pilaszterekkel közre fogott ablakot foglalnak magukba. A járószint magasságától egy lábazati szint fut hosszan a homlokzat teljes szélességében, e felett három ablaknyílás töri át a fal vastagságát, melyek egyenes záródásában egy-egy alakos maszk látható. Mindhárom ablaknyílás alatt egy háromsávos díszítéssel ellátott könyöklőpárkány helyezkedik el.–

2020. VII. 11.

Egy egyszerű ablakkeret mintáját követő stukkódísz veszi körül az ablaknyílást, melynek hatására a fal vastagságába rézsűsen mélyedő keretnek tűnik. A három ablak közül a jobb szélén elhelyezkedő ablak eredeti, fakeretes, középen osztott ablakkeret (lehet), míg a középső és baloldali tengelyekben elhelyezkedő ablakok egyértelműen a felújítás tanúi. Az ablaknyílások felett egy, a falsíkot vízszintesen tagoló, a három ablak felett egybefüggő szemöldökpárkány helyezkedik el, melynek középtengelyében magasodik egy félkörív záródású timpanon. A szemöldökpárkány egyszerű sávozással díszített. E felett egy övpárkány húzódik hosszan a lakóház homlokzatán. A homlokzat záró díszítése egy sakktáblafríz felett elhelyezkedő konzolsorral alátámasztott koronázó párkány, melynek felülete díszítetlen. Az épületet egyszerű nyeregtető fedi, melynek eresztartói kovácsoltvasból készültek, levéldíszek ékesítik. A homlokzat ritmikáját pedig nem csak formai sajátosságai határozzák meg, hanem annak színvilága is, ami az élénksárga falfelületéből kiemelkedő fehér díszítő elemek játéka.

2020. VII. 11.

2020. VII. 11.

Horváth Csaba: 08. 07. 1815. 08. 07.

Napóleon Bonaparte /1769‒1821/ francia császár.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ French emperor.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ împărat francez.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ französischer Kaiser.
Kép forrása/Photo's source/Sursa fotografiei/Quelle der Photo:
conf. univ. dr. Hahner Péter egyetemi docens

(HU) 1815. augusztus 7-én szállt át Napóleon a HMS Bellerophon-ról HMS Northumberland sorhajóra. Napóleon július 31-én tudta meg, hogy a Szent Ilona-szigetre száműzik. A volt császár eleinte tiltakozott ezen döntés ellen.

(EN) Napoleon, who was informed on July 31 about his future exile on the Island of Saint Helena, was tranfered from the HMS Bellerophon to the HMS Northumberland. Initially, the former emperor protested against this decision.

(RO) Napoleon, care a aflat pe 31 iulie că urma să fie exilat pe Insula Sfânta Elena din Oceanul Atlantic, a fost transferat de pe vasul HMS Bellerophon pe nava HMS Northumberland pe 7 august 1815. Fostul împărat inițial a protestat împotriva acestei decizii.

(DE) Napoleon, der am 31-sten Juli erlernt, dass er auf die Insel Sankt Helena verbannt wurde, wurde am 7-sten August 1815 an Bord des Shiffes HMS Northumberland. Anfänglich hatte sich der ehemaliger Kaiser gegen diese Entscheidung verwahrt.

Horváth Csaba: Móra Ferenc, aki „két évtizeden keresztül a »másvilágon« töltötte az idejét”

Móra Ferenc /1879‒1934/
Kép forrása:
Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov.

Móra Ferencet a magyar nyilvánosság elsősorban szépíróként, ezen belül is talán a Kincskereső kisködmön című önéletrajzi ihletettségű ‒ és az iskolai évek kötelező házi olvasmányai közé tartozó ‒ regény szerzőjeként ismeri. Talán nem kellően közismert az a tény, hogy Móra Ferenc több más szerepkörben is tevékenykedett.

Móra, aki a budapesti tudományegyetemen földrajz-természetrajz szakon szerezett tanári diplomát, 1904-ben lett a szegedi városi könyvtár és múzeum (ma Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, illetve Móra Ferenc Múzeum) segédkönyvtárosa. Utóbb átképeztette magát régésszé, és több ásatáson is részt vett, amelyek közül néhányról ő számolt be: Szeged-Ötömös (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 1. sz., 1906.; Tömörkényi István: Cháron obolusai az Alföldön. Numizmatikai Közlöny. 4. sz., 1911.), Szeged-Alsótanya (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 5. sz., 1906.), Bilisics (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 5. sz., 1908.), Ada (ma Szerbiában), Algyő, Csóka (ma Szerbiában) (Tömörkényi István: Adatok az Alföld régészeti térképéhez. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 4. sz., 1913.), Pitvaros (Négyezer éves aranyleletet hoztak napvilágra Móra Ferenc pitvarosi ásatásai. Magyar Hírlap. 203. sz., 1926.), Kiszombor (Kincses avarok kifosztott temetőjét találta meg Móra Ferenc a szegedi határban. Magyar Hírlap. 267. sz., 1930.).

Kép forrása:
Turi Béla. Móra Ferenc. Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov. 370.

Emellett Móra alapozta meg a frissen megalapított néprajzi gyűjteményt: tizenhat hónap leforgása alatt 839 tárgyat gyűjtött. Ezen tárgyak elsősorban szülőhelyéről, Kiskunfélegyházáról származtak, köztük volt édesanyja, Juhász Anna hozományos ládája, és szűcsmester édesapja, Móra Márton munkafelszerelése is.

1917-ben lett az intézmény igazgatója, korábbi főnöke, Tömörkényi István igazgató utódjaként. Ezen tevékenyéségéről képet az alábbi két újságcikk alapján alkothatunk:

Heller dr.: A Magyar Fogorvosok Egyesülete 1929. évi tudományos naggyűlése Budapesten június 28 és 29-én és Szegeden július 6 és 7-én. Fogorvosi szemle. 22. évf., 9. sz., 1929. 746.

Magyar László: A szegedi határban megtalálták a honfoglaló magyarok első temetőjét. Magyar Nemzet. 1. évf., 92. sz., 1938. dec. 11. 15.

Többször is tartott előadást a szakmabeliek számára, így 1929-ben a szőregi régészeti feltárásokról tartott vetített fényképekkel gazdagított előadást Budapesten (Móra Ferenc beszámolója. Műgyűjtők. 4. sz., 1929.), három évvel később a Magyar Népajzi Társaság éves közgyűlésén hallották őt, amint a Szeged környékén végzett ásatásokat ismertette (Móra Ferenc előadása a szegedvidéki népvándorláskori temetőkben végzett ásatásokról. Magyar Hírlap. 93. sz., 1932.).

1932-ben a Kolozsvárról Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorrá avatta. Erről az egyik korabeli újság így számolt be:

Kis Újság. 45. évf., 228. sz., 1932. okt. 11. 4.

Babay József, a budapesti Új Idők főmunkatársa ‒ aki, Móra Ferenchez hasonlóan, szegényparaszti sorban levő családban látta meg a napvilágot, és onnan küzdötte fel magát budapesti újság-, színmű- és forgatókönyvíróvá ‒ így ír az ő régészi tevékenységéről az említett újságban jegyzett nekrológjában:

Babay József: Móra Ferenc. Új Idők. 40. évf., 8. sz., 1934. febr. 18. 257.

A szegedi múzeum 1950 óta az ő nevét viseli.

Források
A. Sajtó:

-Móra Ferencz: Ásatás a szeged-ötömösi Anjou-kori temetőben. Archeológiai Értesítő. 26. évf., 1. sz., 1906. 18‒27.

-Móra Ferencz ásatásáról a Fekete-szélen (Szeged-Alsótanya). Archeológiai Értesítő. 26. évf., 5. sz., 1906. 439‒441.

-Móra Ferencz: Szegedvidéki leletekről. Archeológiai Értesítő. 28. évf., 5. sz., 1908. 361‒371.

-Tömörkényi István: Cháron obolusai az Alföldön. Numizmatikai Közlöny. 10. évf., 4. sz., 1911. 147‒148.

-Tömörkényi István: Adatok az Alföld régészeti térképéhez. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 7. évf., 4. sz., 1913. 240‒248.

-Négyezer éves aranyleletet hoztak napvilágra Móra Ferenc pitvarosi ásatásai. Magyar Hírlap. 36. évf., 203. sz., 1926. szept. 28. 3.

-Turi Béla. Móra Ferenc. Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov. 370‒371.

-Heller dr.: A Magyar Fogorvosok Egyesülete 1929. évi tudományos naggyűlése Budapesten június 28 és 29-én és Szegeden július 6 és 7-én. Fogorvosi szemle. 22. évf., 9. sz., 1929. 743‒747.

-Móra Ferenc beszámolója. Műgyűjtők. 4. sz., 1929. ápr. 118.

-Kincses avarok kifosztott temetőjét találta meg Móra Ferenc a szegedi határban. Magyar Hírlap.  40. évf., 267. sz., 1930. nov. 23. 9.

-Móra Ferenc díszdoktor. Kis Újság. 45. évf., 228. sz., 1932. okt. 11. 4.

-Móra Ferenc előadása a szegedvidéki népvándorláskori temetőkben végzett ásatásokról. Magyar Hírlap. 42. évf., 93. sz., 1932. április 28. 3.

-Babay József: Móra Ferenc. Új Idők. 40. évf. 8. sz. 1934. febr. 18. 257‒258.
-Magyar László: A szegedi határban megtalálták a honfoglaló magyarok első temetőjét. Magyar Nemzet. 1. évf., 92. sz., 1938. dec. 11. 15.

B. Szakirodalom:

-Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár, 2001.
-Juhász Antal: Móra Ferenc a szegedi néprajzi gyűjtemény egyik meteremtője. Magyar Múzeumok. 5. évf., 1. sz., 1999. 19.