Horváth Csaba: Móra Ferenc, aki „két évtizeden keresztül a »másvilágon« töltötte az idejét”

Móra Ferenc /1879‒1934/
Kép forrása:
Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov.

Móra Ferencet a magyar nyilvánosság elsősorban szépíróként, ezen belül is talán a Kincskereső kisködmön című önéletrajzi ihletettségű ‒ és az iskolai évek kötelező házi olvasmányai közé tartozó ‒ regény szerzőjeként ismeri. Talán nem kellően közismert az a tény, hogy Móra Ferenc több más szerepkörben is tevékenykedett.

Móra, aki a budapesti tudományegyetemen földrajz-természetrajz szakon szerezett tanári diplomát, 1904-ben lett a szegedi városi könyvtár és múzeum (ma Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, illetve Móra Ferenc Múzeum) segédkönyvtárosa. Utóbb átképeztette magát régésszé, és több ásatáson is részt vett, amelyek közül néhányról ő számolt be: Szeged-Ötömös (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 1. sz., 1906.; Tömörkényi István: Cháron obolusai az Alföldön. Numizmatikai Közlöny. 4. sz., 1911.), Szeged-Alsótanya (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 5. sz., 1906.), Bilisics (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 5. sz., 1908.), Ada (ma Szerbiában), Algyő, Csóka (ma Szerbiában) (Tömörkényi István: Adatok az Alföld régészeti térképéhez. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 4. sz., 1913.), Pitvaros (Négyezer éves aranyleletet hoztak napvilágra Móra Ferenc pitvarosi ásatásai. Magyar Hírlap. 203. sz., 1926.), Kiszombor (Kincses avarok kifosztott temetőjét találta meg Móra Ferenc a szegedi határban. Magyar Hírlap. 267. sz., 1930.).

Kép forrása:
Turi Béla. Móra Ferenc. Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov. 370.

Emellett Móra alapozta meg a frissen megalapított néprajzi gyűjteményt: tizenhat hónap leforgása alatt 839 tárgyat gyűjtött. Ezen tárgyak elsősorban szülőhelyéről, Kiskunfélegyházáról származtak, köztük volt édesanyja, Juhász Anna hozományos ládája, és szűcsmester édesapja, Móra Márton munkafelszerelése is.

1917-ben lett az intézmény igazgatója, korábbi főnöke, Tömörkényi István igazgató utódjaként. Ezen tevékenyéségéről képet az alábbi két újságcikk alapján alkothatunk:

Heller dr.: A Magyar Fogorvosok Egyesülete 1929. évi tudományos naggyűlése Budapesten június 28 és 29-én és Szegeden július 6 és 7-én. Fogorvosi szemle. 22. évf., 9. sz., 1929. 746.

Magyar László: A szegedi határban megtalálták a honfoglaló magyarok első temetőjét. Magyar Nemzet. 1. évf., 92. sz., 1938. dec. 11. 15.

Többször is tartott előadást a szakmabeliek számára, így 1929-ben a szőregi régészeti feltárásokról tartott vetített fényképekkel gazdagított előadást Budapesten (Móra Ferenc beszámolója. Műgyűjtők. 4. sz., 1929.), három évvel később a Magyar Népajzi Társaság éves közgyűlésén hallották őt, amint a Szeged környékén végzett ásatásokat ismertette (Móra Ferenc előadása a szegedvidéki népvándorláskori temetőkben végzett ásatásokról. Magyar Hírlap. 93. sz., 1932.).

1932-ben a Kolozsvárról Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorrá avatta. Erről az egyik korabeli újság így számolt be:

Kis Újság. 45. évf., 228. sz., 1932. okt. 11. 4.

Babay József, a budapesti Új Idők főmunkatársa ‒ aki, Móra Ferenchez hasonlóan, szegényparaszti sorban levő családban látta meg a napvilágot, és onnan küzdötte fel magát budapesti újság-, színmű- és forgatókönyvíróvá ‒ így ír az ő régészi tevékenységéről az említett újságban jegyzett nekrológjában:

Babay József: Móra Ferenc. Új Idők. 40. évf., 8. sz., 1934. febr. 18. 257.

A szegedi múzeum 1950 óta az ő nevét viseli.

Források
A. Sajtó:

-Móra Ferencz: Ásatás a szeged-ötömösi Anjou-kori temetőben. Archeológiai Értesítő. 26. évf., 1. sz., 1906. 18‒27.

-Móra Ferencz ásatásáról a Fekete-szélen (Szeged-Alsótanya). Archeológiai Értesítő. 26. évf., 5. sz., 1906. 439‒441.

-Móra Ferencz: Szegedvidéki leletekről. Archeológiai Értesítő. 28. évf., 5. sz., 1908. 361‒371.

-Tömörkényi István: Cháron obolusai az Alföldön. Numizmatikai Közlöny. 10. évf., 4. sz., 1911. 147‒148.

-Tömörkényi István: Adatok az Alföld régészeti térképéhez. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 7. évf., 4. sz., 1913. 240‒248.

-Négyezer éves aranyleletet hoztak napvilágra Móra Ferenc pitvarosi ásatásai. Magyar Hírlap. 36. évf., 203. sz., 1926. szept. 28. 3.

-Turi Béla. Móra Ferenc. Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov. 370‒371.

-Heller dr.: A Magyar Fogorvosok Egyesülete 1929. évi tudományos naggyűlése Budapesten június 28 és 29-én és Szegeden július 6 és 7-én. Fogorvosi szemle. 22. évf., 9. sz., 1929. 743‒747.

-Móra Ferenc beszámolója. Műgyűjtők. 4. sz., 1929. ápr. 118.

-Kincses avarok kifosztott temetőjét találta meg Móra Ferenc a szegedi határban. Magyar Hírlap.  40. évf., 267. sz., 1930. nov. 23. 9.

-Móra Ferenc díszdoktor. Kis Újság. 45. évf., 228. sz., 1932. okt. 11. 4.

-Móra Ferenc előadása a szegedvidéki népvándorláskori temetőkben végzett ásatásokról. Magyar Hírlap. 42. évf., 93. sz., 1932. április 28. 3.

-Babay József: Móra Ferenc. Új Idők. 40. évf. 8. sz. 1934. febr. 18. 257‒258.
-Magyar László: A szegedi határban megtalálták a honfoglaló magyarok első temetőjét. Magyar Nemzet. 1. évf., 92. sz., 1938. dec. 11. 15.

B. Szakirodalom:

-Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár, 2001.
-Juhász Antal: Móra Ferenc a szegedi néprajzi gyűjtemény egyik meteremtője. Magyar Múzeumok. 5. évf., 1. sz., 1999. 19.