Horváth Csaba: Móra Ferenc, aki „két évtizeden keresztül a »másvilágon« töltötte az idejét”

Móra Ferenc /1879‒1934/
Kép forrása:
Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov.

Móra Ferencet a magyar nyilvánosság elsősorban szépíróként, ezen belül is talán a Kincskereső kisködmön című önéletrajzi ihletettségű ‒ és az iskolai évek kötelező házi olvasmányai közé tartozó ‒ regény szerzőjeként ismeri. Talán nem kellően közismert az a tény, hogy Móra Ferenc több más szerepkörben is tevékenykedett.

Móra, aki a budapesti tudományegyetemen földrajz-természetrajz szakon szerezett tanári diplomát, 1904-ben lett a szegedi városi könyvtár és múzeum (ma Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, illetve Móra Ferenc Múzeum) segédkönyvtárosa. Utóbb átképeztette magát régésszé, és több ásatáson is részt vett, amelyek közül néhányról ő számolt be: Szeged-Ötömös (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 1. sz., 1906.; Tömörkényi István: Cháron obolusai az Alföldön. Numizmatikai Közlöny. 4. sz., 1911.), Szeged-Alsótanya (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 5. sz., 1906.), Bilisics (saját beszámoló, Archeológiai Értesítő, 5. sz., 1908.), Ada (ma Szerbiában), Algyő, Csóka (ma Szerbiában) (Tömörkényi István: Adatok az Alföld régészeti térképéhez. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 4. sz., 1913.), Pitvaros (Négyezer éves aranyleletet hoztak napvilágra Móra Ferenc pitvarosi ásatásai. Magyar Hírlap. 203. sz., 1926.), Kiszombor (Kincses avarok kifosztott temetőjét találta meg Móra Ferenc a szegedi határban. Magyar Hírlap. 267. sz., 1930.).

Kép forrása:
Turi Béla. Móra Ferenc. Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov. 370.

Emellett Móra alapozta meg a frissen megalapított néprajzi gyűjteményt: tizenhat hónap leforgása alatt 839 tárgyat gyűjtött. Ezen tárgyak elsősorban szülőhelyéről, Kiskunfélegyházáról származtak, köztük volt édesanyja, Juhász Anna hozományos ládája, és szűcsmester édesapja, Móra Márton munkafelszerelése is.

1917-ben lett az intézmény igazgatója, korábbi főnöke, Tömörkényi István igazgató utódjaként. Ezen tevékenyéségéről képet az alábbi két újságcikk alapján alkothatunk:

Heller dr.: A Magyar Fogorvosok Egyesülete 1929. évi tudományos naggyűlése Budapesten június 28 és 29-én és Szegeden július 6 és 7-én. Fogorvosi szemle. 22. évf., 9. sz., 1929. 746.

Magyar László: A szegedi határban megtalálták a honfoglaló magyarok első temetőjét. Magyar Nemzet. 1. évf., 92. sz., 1938. dec. 11. 15.

Többször is tartott előadást a szakmabeliek számára, így 1929-ben a szőregi régészeti feltárásokról tartott vetített fényképekkel gazdagított előadást Budapesten (Móra Ferenc beszámolója. Műgyűjtők. 4. sz., 1929.), három évvel később a Magyar Népajzi Társaság éves közgyűlésén hallották őt, amint a Szeged környékén végzett ásatásokat ismertette (Móra Ferenc előadása a szegedvidéki népvándorláskori temetőkben végzett ásatásokról. Magyar Hírlap. 93. sz., 1932.).

1932-ben a Kolozsvárról Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorrá avatta. Erről az egyik korabeli újság így számolt be:

Kis Újság. 45. évf., 228. sz., 1932. okt. 11. 4.

Babay József, a budapesti Új Idők főmunkatársa ‒ aki, Móra Ferenchez hasonlóan, szegényparaszti sorban levő családban látta meg a napvilágot, és onnan küzdötte fel magát budapesti újság-, színmű- és forgatókönyvíróvá ‒ így ír az ő régészi tevékenységéről az említett újságban jegyzett nekrológjában:

Babay József: Móra Ferenc. Új Idők. 40. évf., 8. sz., 1934. febr. 18. 257.

A szegedi múzeum 1950 óta az ő nevét viseli.

Források
A. Sajtó:

-Móra Ferencz: Ásatás a szeged-ötömösi Anjou-kori temetőben. Archeológiai Értesítő. 26. évf., 1. sz., 1906. 18‒27.

-Móra Ferencz ásatásáról a Fekete-szélen (Szeged-Alsótanya). Archeológiai Értesítő. 26. évf., 5. sz., 1906. 439‒441.

-Móra Ferencz: Szegedvidéki leletekről. Archeológiai Értesítő. 28. évf., 5. sz., 1908. 361‒371.

-Tömörkényi István: Cháron obolusai az Alföldön. Numizmatikai Közlöny. 10. évf., 4. sz., 1911. 147‒148.

-Tömörkényi István: Adatok az Alföld régészeti térképéhez. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 7. évf., 4. sz., 1913. 240‒248.

-Négyezer éves aranyleletet hoztak napvilágra Móra Ferenc pitvarosi ásatásai. Magyar Hírlap. 36. évf., 203. sz., 1926. szept. 28. 3.

-Turi Béla. Móra Ferenc. Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov. 370‒371.

-Heller dr.: A Magyar Fogorvosok Egyesülete 1929. évi tudományos naggyűlése Budapesten június 28 és 29-én és Szegeden július 6 és 7-én. Fogorvosi szemle. 22. évf., 9. sz., 1929. 743‒747.

-Móra Ferenc beszámolója. Műgyűjtők. 4. sz., 1929. ápr. 118.

-Kincses avarok kifosztott temetőjét találta meg Móra Ferenc a szegedi határban. Magyar Hírlap.  40. évf., 267. sz., 1930. nov. 23. 9.

-Móra Ferenc díszdoktor. Kis Újság. 45. évf., 228. sz., 1932. okt. 11. 4.

-Móra Ferenc előadása a szegedvidéki népvándorláskori temetőkben végzett ásatásokról. Magyar Hírlap. 42. évf., 93. sz., 1932. április 28. 3.

-Babay József: Móra Ferenc. Új Idők. 40. évf. 8. sz. 1934. febr. 18. 257‒258.
-Magyar László: A szegedi határban megtalálták a honfoglaló magyarok első temetőjét. Magyar Nemzet. 1. évf., 92. sz., 1938. dec. 11. 15.

B. Szakirodalom:

-Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár, 2001.
-Juhász Antal: Móra Ferenc a szegedi néprajzi gyűjtemény egyik meteremtője. Magyar Múzeumok. 5. évf., 1. sz., 1999. 19.

Horváth Csaba: A régi sajtó humora/ Umorul presei vechi/ The humor of the old press/ Der Humor der alten Presse (2)

Magyarország. 19. évf., 32. sz., 1982. augusztus 8. 17.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (nyugat-)német napilaptól átvett karikatúra. Rajzolta Ivan Steiger.

A Magyarország című sajtótermék politikai és társadalmi témákat közlő magyarországi hetilap volt 1964 és 1998 között.

Traducere:
Deasupra desenului: „Dacă placa nu este, nu este nici rezulatul negativ.”
Sub desen: „... cel puțin nimeni nu o vede.”
Preluat din cotidianul (vest) german Frankfurter Allgemeine Zeitung. Desenat de Ivan Steiger.
Magyarország. an 19, nr. 32, 8 august 1982. 17.

Magyarország (Ungaria) a fost un ziar săptămânal politico-social din Ungaria, care a existat între 1964 și 1998.

Translation:
Above the drawing: “If there is no panel, neither is the negative result.”
Under the drawing: “... at least nobody sees it.”

Borrowed from the (West)German daily newspaper Frankfurter Allgemeine Zeitung. Drawn by Ivan Steiger.

Magyarország. 19, no. 32. (8 August 1982) 17.

Magyarország (Hungary) was a social and political weekly newspaper in Hungary between 1964 and 1998.

Übersetzung:

Über den Zeichnung: „Falls es keine Platte gibt, gibt es auch keinen schlechten Ergebnis.”
Unter den Zeichnung: „... zumindest sieht es nimand”

Von der (west)deutschen Tageszeitung Frankfurter Allgemeine Zeitung. Gezeichnet von Ivan Steiger.

Von: Magyarország. 19, Nr. 32. 8-ten August 1982. 17.

Magyarország (Ungarn) war eine Wochenzeitung in Ungarn, die sich mit politischen und sozialen Themen beschäftigte, und zwischen 1964 und 1998 existierte.

Horváth Csaba: 15. 07. 1815. 07. 15.

Napóleon Bonaparte /1769‒1821/ francia császár.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ French emperor.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ împărat francez.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ französischer Kaiser.
Kép forrása/Photo's source/Sursa fotografiei/Quelle der Photo:
conf. univ. dr. Hahner Péter egyetemi docens

(HU) 1815. július 15-én a nyugat-franciaországi Rochefort kikötőjében horgonyzó HMS Bellerophon, brit hadihajó fedélzetére egy különös „látogató” lépett: Napóleon Bonaparte, volt francia császár, aki a hajó kapitányának, Frederick Maitland-nek adta meg magát. Az eseményt tárgyalások előzték meg, a volt császárt pedig szárnysegédje, Henri-Gatien Bertrand francia tábornok kísérte fel.

(EN) On 15 July, 1815, a peculiar “visitor” appeared onboard the British war ship HMS Bellerophon, which was located at the port of Rochefort, in western France: the former French emperor, Napoléon Bonaparte, who surrendered to captain Frederick Maitland. The event was preceded by negotiations and the former emperor was escorted by this aide-de-camp, French general Henri-Gatien Bertrand.

William Quiller Orchardson: Napoleon on Board the Bellerophon
Kép forrása/Photo's source/Sursa fotografiei/Quelle der Photo:
https://cutt.ly/Tu80Lwd

(RO) Pe 15 iulie 1815, la bordul vasului britanic HMS Bellerophon, care la momentul dat a fost ancorat în portul orașului Rochefort din vestul Franței, a apărut un „vizitator” curios: fostul împărat francez Napoléon Bonaparte, care s-a predat căpitanului Frederick Maitland. Evenimentul a fost precedat de negocieri, iar fostul împărat a fost escortat de aghiotantul acestuia, generalul francez Henri-Gatien Bertrand.

(DE) Am 15-ten Juli 1815, im Hafen der westfranzösischen Stadt Rochefort, tauchte am Bord des britischen Kriegsschiffes HMS Bellerophon ein „eigentumlicher” Besucher auf: ehemaliger französischer Kaiser Napoléon Bonaparte gab sich auf den Kapitän des Schiffes, Frederick Maitland. Das Ereigniss war von Verhandlungen vorangegangen, der ehemalige Kaiser war von seinem Flügelajdutant, französischen General Herni-Gatien Bertrand begleitet.

Horváth Csaba: Gaal György irodalmi munkássága 1968‒2018.

A borító/Coperta/The cover page/Das Deckblatt

Horváth Csaba: Gaal György irodalmi munkássága 1968‒2018. Magyar Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2019. 100 p. (Keresztény Magvető füzetei. 51. sz., ISSN 1222-8370)

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tiszteletbeli professzora. dr. Gaal György kiváló irodalom- és helytörténész 2018-ban ünnepelte sületésének hetvenedik, irodalmi munkásságának pedig ötvenedik évfordulóját. A Keresztény Magvető Füzetei 51. számával kívánunk a Tanár ÚRnak, az 1971-ben újraindult Keresztény Magvető máig leghűségesebb munkatársának hosszú, egészségben és könyvekben gazdag életet!

Abstract

György Gaal este istoric literar, fost profesor al Institutului Protestant Teologic din Cluj-Napoca, precum și unul dintre cei mai instruiți cercetători ai istoriei Clujului, care în 2018 aniversează 70 de ani de viață și 50 de ani de activitatea științifică. Cu acest prilej a apărut caietul de față, care conține bibliografia lui György Gaal. Bibliografia are ca scop prezentarea activității științifice de jumătate de veac al lui Gaal.

Summary

György Gaal is a historian of literature, former professor of the Protestant Theological Institute of Kolozsvár/Cluj-Napoca and also one of the most skilled researchers of the city’s history, who in 2018 celebrates his 70th birthday and 50 years of scientific activity. The present booklet, which contains György Gaal’s bibliography, was published for this occasion. The bibliography aims to illustrate Gaal’s 50 years of scientific activity. 

Zusammenfassung

György Gaal ist ein Literaturwissenschaftler, ehemaliger Professor des Protestantisch-theologischen Instituts in Klausenburg/Kolozsvár/Cluj-Napoca und auch einer der begabtesten Forscher der Stadtgeschichte, der 2018 seinen 70. Geburtstag und das 50-jährige Jubiläum seiner wissenschaftlichen Tätigkeit feiert. Die vorliegende Broschüre, die György Gaals Bibliographie enthält, wurde zu diesem Anlass veröffentlicht. Die Bibliographie soll Gaals 50-jährige wissenschaftliche Tätigkeit verdeutlichen.

Külön köszönet/ Mulțumiri speciale lui/ Special thanks to/ Ein riesiges Dankeschön an: Gaal György, Kovács Sándor, Jakab Albert Zsolt, Fehér Andrea, Eszenyei Katalin, Borsos Kinga, Kovács-Ungvári Rebeka, Felix Ostrovschi, Tibori Szabó Zoltán, T. Szabó Csaba, Újvári Mária, redacția ziarului/ the editorial board of the periodical/ die Chefredaktion der Zeitschrift Helikon szerkesztősége.