04. 22. 1815. 04. 22.

Napóleon Bonaparte /1769‒1821/ francia császár.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ French emperor.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ împărat francez.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ französischer Kaiser.
Kép forrása/Photo's source/Sursa fotografiei/Quelle der Photo:
conf. univ. dr. Hahner Péter egyetemi docens

(HU) A március 20-án Párizsba bevonult Napóleon április 22-én írta alá a francia alkotmányt kiegészítő okmányt (Acte additionnel aux constitutions de l'Empire), amely a svájci számazású Henri-Benjamin Constant író műve volt. Ennek értelmében a császár ‒ aki „Isten és az alkotmányok kegyelméből uralkodik” ‒ a parlamenttel együtt gyakorolja a törvényhozó hatalmat. A parlament két részből állt: a uralkodó által kinevezett Főúrak kamarájából (Chambre des paires) és a válaszott Képviselők kamarájából (Chambre de représentants).

(RO) Napoleon, care a intrat în Paris la 20 martie, a semnat la data de 22 aprilie actul adițional, care a completat constituția franceză (Acte additionnel aux constitutions de l'Empire), și care a fost, prin excelență, opera scriitorului elvețian Henri-Benjamin Constant. Confrom acesteia, puterea legislativă era exersată de împărat (care domnea „din mila lui Dumnezeu și a constituțiilor”) și de parlament. Acesta din urmă era compus din două camere: Camera Domnilor (Chambre des paires, al cărei membrii erau numiți de împărat) și de Camera reprezentanților (Chambre de représentants, membrii fiind aleși).

(EN) Napoleon, who entered Paris on March 20, signed on April 22 the additional act that supplemented the French constitution (Acte additionnel aux constitutions de l'Empire). The document was written by the Swiss writer Henri-Benjamin Constant. According to this document, the legislative power was exercised by the Emperor (who ruled “by the grace of God and of the constitutions”) and the parliament. The latter of formed by two chambers: the the appointed Chamber of Peers (Chambre des paires) and the elected Chamber of Representatives (Chambre de représentants).

(DE) Am 22-sten April hat Napoleon, der am 20-sten März Paris betrat, das zusätzliche Gesetz zur französischen Verfassung (Acte additionnel aux constitutions de l'Empire) unterschreiben. Das Dokument wurde von Henri-Benjamin Constant, ein Autor schweizer Herkunft, geschrieben. Laut den Dokument, übte der Kaiser (der „von Gottes Gnade und der Verfassungen” herrschte) und das Parlament die gesetzgebende Gewalt aus. Das Parlament besteht aus zwei Teilen: die ernannte Pairskammer (Chambre des paires) und die gewählte Abgeordnetenkammer (Chambre de représentants).

Horváth Csaba: 20. 03. 1815. 03. 20.

Napóleon Bonaparte /1769‒1821/ francia császár.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ French emperor.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ împărat francez.
Napoléon Bonaparte /1769-1821/ französischer Kaiser.
Kép forrása/Photo's source/Sursa fotografiei/Quelle der Photo:
conf. univ. dr. Hahner Péter egyetemi docens

(HU) 1815. március 20-án vonult be Napóleon és serege Párizsba. A volt császár március elsején vetette meg lábát francia földön, miután megszökött Elbáról. A mentelés során többen is csatlakoztak hozzá, köztük Michel Ney marsall és csapatai. XVIII. Lajos környezetével együtt egy nappal korábban elmenekült a fővárosból.

A fővárosba bevonuló Napóleont egyetlen győzelme után sem fogadták oly kitörő örömmel, mint aznap. Ezzel kezdetét vette Napóleon ún. „száznapos uralma” (les Cent-Jour).

(EN) Napoleon and his troops arrived in Paris on March 20, 1815. The former Emperor set foot on French soil on March 1, after fleeing the island of Elba. Arriving in France, many joined his cause, including Marshal Michel Ney and his soldiers. King Louis XVIII and his court fled the capital the previous day.

Napoleon had previously never been received by the Parisians with euphoria and joy similar to those expressed that day. This was the beginning of the so-called ”Hundred Days” (les Cent-Jour) of Napoleon.

(RO) Napoleon și trupele sale au intrat în Paris pe 20 martie 1815. Fostul împărat a pășit pe pământul Franței la data de 1 martie, după ce părăsise insula Elba. Ajuns în Franța, lui Napoleon i s-au alăturat multe persoane, printre care mareșalul Michel Ney și soldații lui. Regele Ludovic al XVIII-lea și anturajul lui au părăsit capitala cu o zi înainte.

Napoleon niciodată nu a fost pirimit la Paris cu atâta euforie ca în ziua aceea. Acesta a fost momentul de început al așa-numitei domnii a „celor o sută de zile” (les Cent-Jour).

(DE) Am 20-sten März 1815 kam Napoleon und seine Truppen in Paris. Der ehemalige Kaiser setzte seinen Fuẞ auf französischen Boden am 1-sten März, nachdem er von Elba floh. Während seine Anreise führten viele Personen, inklus. Marschall Michel Ney und seine Soldaten, zusammen mit ihm. Einen Tag früher flüchtet König Ludwig XVIII. und sein Hof von Paris.

Napoleon war in Paris niemals mit solcher Freude in Empfang genommen wie an diesem Tag. Das war der Anfang der sogennanten „Herrschaft der Hundert Tagen” (les Cent-Jour).

Csaba Horváth‒Ottilia Sipos‒Zsuzsanna Eke: Misterele Orașului-Comoară (1.2)

Masca unui războinic veles pe fațada unei clădiri clujene.

(Textul de mai jos este traducerea în limba română a unei postări de limbă maghiară din 31 octombrie a. c.: https://cutt.ly/Gg1GLFu)

În Cluj-Napoca, pe strada Dorobanților (fostă Külső-Közép/Honvéd/Budai Nagy Antal) se află o clădire al cărei fațadă conține un element interesant. Deasupra celor trei ferestre se află câte o mască de bărbat, care înfățișează un luptător antic, anume un veles. În secolele III-II. î. Hr., veles (pluralul velites) era soldatul infanteriei ușoare din armata romană, care purta o coifură tipică, confecționată din blană de lup.

Fațada clădirii.
11. VII. 2020.

Fațada clădirii în 2016, înainte de restaurare.

Dacă, în trecere, ne-am opri în fața acestei case, fațada sa s-ar putea recrea în mintea noastră după cum urmează. Este o casă de tip înșiruită de un singur nivel, a cărei fațadă poate fi structurată pe trei axe verticale, fiecare constând dintr-o fereastră flancată de pilaștri. Începând de la nivelul de călcare, un soclu se desfășoară pe întreaga lungime a fațadei, deasupra căruia trei goluri de fereastră dreptunghiulare străpung grosimea peretelui. Lintourile acestora sunt decorate cu câte un mascaron. Sub fiecare dintre cele trei goluri se află câte un solbanc cu decor alcătuit din trei platbande.

11. VII. 2020.

Golurile de fereastră sunt încadrate în chenare din stuc sub forma unor ancadramente simple de fereastră, ca urmare acestea par a avea ambrazuri evazate. Dintre cele trei ferestre, cea din dreapta pare să-și fi păstrat tâmplăria de lemn originală, cu montant central, în timp ce fereastra de mijloc și cea dinspre stânga au fost în mod clar supuse unei renovări. Mulura continuă de deasupra golurilor de fereastră, decorată cu platbande simple, articulează fațada în direcție orizontală, fiind marcată în axa centrală de un fronton semicircular. Deasupra acesteia, un brâu se desfășoară pe întreaga lungime a fațadei casei de locuit. Fațada este încheiată într-o cornișă cu suprafața nedecorată, susținută de un șir de console aflate deasupra unei frize decorate cu denticuli. Clădirea are acoperiș simplu în două ape, elementele pentru susținearea jgheabului fiind realizate din fier forjat și decorate cu ornamente de frunze. Ritmarea fațadei se realizaeză nu doar cu ajutorul elementelor arhitectonice, aceasta se datorează și schemei cromatice întrebuințate – jocului elementelor decorative albe pe un fond galben intens.

11. VII. 2020.

11. VII. 2020.

Horváth Csaba: Móra Ferenc kincsesládája (1)

Móra Ferenc /1879‒1934/
Kép forrása:
Literatura. 2. évf., 11. sz., 1927. nov.

Móra Ferencet elsősorban regényíróként ismerjük, aki a magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalomban alkotott maradandót. Az irodalmi alkotások mellett Móra Ferenc több más területen is tevékenykedet, így régészkedett és régészeti ástásokon is részt vett, sőt városi múzeum- és könyvtárigazgató is volt. Erről írtam is a nyár folyamán egy bejegyzést, ami itt érhető el: https://cutt.ly/bgM31GO.

Erről a témáról az alábbi, a nyári bejegyzéshez képest kiegészített videóban lehet többet megtudni:

Horváth Csaba: A Kincses Város rejtelmei/ Misterele Orașului-Comoară (2): Urbex: Mi lett a Clujana gyár iparvágányával?/Ce s-a ales cu linia industrială a fabricii Clujana?

Egy volt vasúti kézi váltó és váltójelző maradványa.
Rămășițele unui schimbător de cale manual și a unui felinar de macaz.

(HU) Az alábbi videóban a Clujana (volt Renner/Dermata/Herbák János) bőrgyár hajdani iparvágányát járom be.

1900-ban egy bajor számazású bőrcserző, Johann Renner szászrégeni vállakozását áttelepítette Kolozsvárra. A vállalkozás az első világháború alatt virágozni kezdett és üzemi méreteket öltött, majd 1930-ban Dermata névre változott a megnevezése. Az üzem saját sportteleppel, könyvtárral és szolgálati lakásokkal rendelkezett, utóbbiak a régi Tímár utcában ma is láthatók. A bőrgyárat 1948-ban államosították, ekkor újból nevet változtatott, és felvette Herbák János nevét. Herbák a gyár munkása volt, és az 1940-es földrengéskor a doftana-i börtönben halt meg. 1965-ben a gyár újból át lett nevezve, ekkor kapta meg a Clujana nevet. Az 1989-es változások előtt a gyár foglalkoztatottjainak száma 8000 és 11000 között mozgott. Az üzem 1989 után hanyatlani kezdett, és 1999-ben bezárt. 2003‒2004-ben nyitotta újra kapuit.

(RO) În videoclipul de mai jos am explorat linia industrială de odinioară, care deservea fabrica de piele Clujana (fostă Renner/Dermata/János Herbák).

În 1900, un maistru tăbăcar de origine bavareză, Johann Renner și-a mutat întreprinderea din Reghin în Cluj. Întreprinderea s-a dezvoltat în timpul primului război mondial și s-a transformat într-o uzină, schimbându-și denumirea în Dermata în 1930. Uzina avea propriul complex sportiv, propria bibliotecă și propriile locuințe de serviciu, cele din urmă pot fi văzute și azi pe strada Tăbăcarilor. Fabrica de piele a fost naționalizată în 1948, schimbându-și din nou numele, de această dată în János Herbák, după un fost muncitor al fabricii, care a murit în penitenciarul din Doftana, în urma cutremurului din 1940. În 1965, fabrica este redenumită, primind numele Clujana. Înainte de 1989, fabrica a avut undeva între 8000 și 11000 de muncitori, însă, după 1989, uzina a intrat pe o pantă descendentă, fiind închisă în 1999. Și-a redeschis porțile în 2003-2004.

A Nemzeti Portrétár felhívása

 

Horváth Csaba‒Sipos Ottilia: A Kincses Város rejtelmei (1)

Veles harcos a homlokzaton.

Kolozsváron, a Dorobanților (volt Külső-Közép/volt Honvéd/volt Budai Nagy Antal) utcában egy érdekes homlokzati elemmel rendelkező ház lelhető fel. A háromablak felett egy-egy, egyforma, stilizált férfimaszk látható, mely egy ókori harcost, pontosabban egy veles-t ábrázol. A veles (többesszámban velites) a római hadsereg könnyűgyalogosa volt a Kr. e. III‒II. században, aki jellegzetes, nyúzott farkasbőrből készült fejdíszt viselt.

A ház homlokzata.
2020. VII. 11.

A homlokzat 2016-ban, a restaurálás előtt.

Az útmentén haladva, ha megállnánk e ház előtt a következőképpen alkothatnánk újra képzeletünkben homlokzatát. Egyszintes sorház, melyet három függőleges tengelyre tagolhatnánk, melyek egy-egy, pilaszterekkel közre fogott ablakot foglalnak magukba. A járószint magasságától egy lábazati szint fut hosszan a homlokzat teljes szélességében, e felett három ablaknyílás töri át a fal vastagságát, melyek egyenes záródásában egy-egy alakos maszk látható. Mindhárom ablaknyílás alatt egy háromsávos díszítéssel ellátott könyöklőpárkány helyezkedik el.–

2020. VII. 11.

Egy egyszerű ablakkeret mintáját követő stukkódísz veszi körül az ablaknyílást, melynek hatására a fal vastagságába rézsűsen mélyedő keretnek tűnik. A három ablak közül a jobb szélén elhelyezkedő ablak eredeti, fakeretes, középen osztott ablakkeret (lehet), míg a középső és baloldali tengelyekben elhelyezkedő ablakok egyértelműen a felújítás tanúi. Az ablaknyílások felett egy, a falsíkot vízszintesen tagoló, a három ablak felett egybefüggő szemöldökpárkány helyezkedik el, melynek középtengelyében magasodik egy félkörív záródású timpanon. A szemöldökpárkány egyszerű sávozással díszített. E felett egy övpárkány húzódik hosszan a lakóház homlokzatán. A homlokzat záró díszítése egy sakktáblafríz felett elhelyezkedő konzolsorral alátámasztott koronázó párkány, melynek felülete díszítetlen. Az épületet egyszerű nyeregtető fedi, melynek eresztartói kovácsoltvasból készültek, levéldíszek ékesítik. A homlokzat ritmikáját pedig nem csak formai sajátosságai határozzák meg, hanem annak színvilága is, ami az élénksárga falfelületéből kiemelkedő fehér díszítő elemek játéka.

2020. VII. 11.

2020. VII. 11.